|
Örömbiciklizés a főszezon után, Christoph Sauser blogja a cyclingnews.com portálon | ||
|---|---|---|
|
Túrázás Sam Hill-el és Burry Stander-rel A nagy versenyek véget értek. Az utolsó világkupán (Windham, New York), jól mentem az elejétől, majdnem a végéig, de nagyon elszúrtam, az utolsó downhill szakaszon ütköztem a saját hibám miatt. Egy héttel később (Mount-Sainte-Anne, Quebec) a világbajnokság számomra egy korai defekt miatt ért véget. Az élen végzők közül többen is defekteztek, de az én kerekem csak akkor eresztett le, amikor a technikai zónát elhagytam. Végül több mint egyharmad kört kellett futva megtennem, ami azt jelentette, hogy egy jó pozíció megszerzésének esélye elszállt. Sam Hill, Burry Stander és Én elmentünk egy országúti túrára, szerencsére kiváló időnk volt. Először is meglátogattuk a Specialized montreali márkaképviseletét. Valaki ezt a verseny utáni hétfőre tervezte, megint másvalaki kitalálta, hogy munkaszüneti nap van ezen a napon. Szóval ezt a napot a városban töltöttük, amíg visszarepültünk Svájcba kedd este. Montreal nagyon biciklista barát város. Beleszerettem a Bixi e-bike rendszerbe. Minden sarkon ilyen állomások találhatók. Bedugod a bank kártyádat (5 dollár 24 órára) és vihetsz, egy biciklit majd lerakod egy másik állomáson. A madridi Sepcialized nap előtt volt két szabad napunk otthon. Nem akartunk leülni és megvárni a repülő indulását, így tartottunk egy nagy freeride napot otthon. Remélem tetszeni fognak nektek a képek. Sam és Burry is nagyon élvezte, habár néha Sam-nek túl sok volt az uphill szakasz. De hát az Ő neve Hill így jól bírja a gyűrődést down és up-HILL is. (Humor!!) A következő nap megint úton találtuk magunkat, a 8:30-as vonattal robogtunk a repülőtér felé. Legtöbbször a reptéri Strabucks (kávézó), jól végzi a dolgát, jó hangulatot teremt és segít ébren maradni. Általában! Rendeltem egy extra forró kávét, két dupla eszpresszó volt benne, nem szeretem a kávét és ez nagyon tejes volt. A Specialized Day-en, szombaton montiztunk, vasárnap országútiztunk. Mindenki üdvözölte a csatlakozásunkat. Mindkét tekerés alkalmával körülbelül 350-en voltunk. Vajon Alberto Contador miért nem vett részt a szombati montainbike bringázáson? :) Úgy tűnt az országúti táv is túl sok volt neki, fél távtól kocsival jött hazáig. A másik oldalról, jó volt látni Matt Hunter-t és Sam Hill-t az első közös országúti tekerésükön. Sam taposós pedállal és hátizsákkal, míg Matt túl magas nyeregpozícióval tekerte az első 60 km-t. Deadly Nedly (alias Ned Overend) és Én az utolsó hegyen versenybe kezdtünk. Ez tulajdonképpen egy „tüdő tisztító” volt számomra. Apropó, a spanyolok hihetetlen jó szurkolók. Képeket csináltunk és az autógrammos kártyák is sokat jelentettek számomra, jó volt látni. Nagyon sok köszönet a vendégszeretetért. Egy dologhoz azonban nem tudtam hozzászokni, a vacsora mindig este fél 10-kor került az asztalra és csak valamivel éjfél előtt kerültünk ágyba, ez egy kicsit késői volt az én Svájci mentalitásomnak. Most már itthon maradok a következő hétig. Remélhetőleg kellemes őszben lesz részünk. Az Enduro biciklim készen áll néhány olaszországi és Észak-Svájci laza tekerésre. Christoph Sauser, 2010.09.17 Publikálva: cyclingnews.com Eredeti cikk és képek: Eredeti cikk Fordította: Takács Imre, imretamastakacs[kukac]gmail[pont]com | ||