Sziasztok !
Kicsit nehezen jött meg a "szavam", mert a vasárnapi futám után elakadt. De ne vágjunk a dolgok elébe!
Majd 3 órás utazás után érkeztünk Móvárra a tavalyról már jól ismert Mosoni Duna partjára.A reggeli gyalogos szemrevételezés
után még azon gondolkodtam, vajon a sárgumis kerékszettemmel álljak a rajthoz, vagy a könnyű ,inkább gyorsabb pályára való
Tufós kerekekkel. Aztán a kerékpáros pályabejárásnál ez már nem volt kérdés, mert felengedett a fagy és a havas-jeges talaj
mély sárrá változott. Ezzel nagyon nehezen tekerhető és technikás , igazi krosszos pálya alakult ki, méltó helyszín egy
cyclokrossz OB-hoz.
A hobby futam a papírforma szerint alakult. A rajt után szokás szerint Ihász Robi megint bekezdett és próbált megszökni a
többiektől. Először kicsit aggódtam Duzmath Csabi miatt, mivel a rajt után csak a 6.-7. helyen bicajozott és sokan feltartották
az előzésben, ami ezen a csúszós talajon nem is volt olyan egyszerű. Nemsokára Rózsás Attila kezdett felzárkózni Robihoz,
Csabika még mindig csak araszolgatott felfelé az élbolyhoz. Aztán Robinak bicajt kellett cserélnie váltótörés miatt, így
már Attila feljöhetett az élre , most már Csabikával a nyomában. Nagy csatában voltak , Attila agresszívan versenyzett a
kanyaríveket jól zárta, így egy darabig megőrizta vezető pozícióját. Csabika nagyon taktikusan és higgadtan versenyzett,
jól kontrollálta ellenfeleit. Végül egy jól időzített szökéssel végleg leszakítva ellenfeleit nyerte meg a futamot. Nagy
gratula edzőpartneremnek !
A következő U-17-es és női futamból sajnos nem sokat láttam , mert melegítettem. A görgőn tekerve időnként láttam a kis
Szalontait elsuhanni a célegyenesben , ami körönként megismétlődött, nagyon haladt , nem volt kétség bajnoki címéhez.
A háromnegyedórás görgőzés után kellően bemelegítve álltam rajthoz. Már korábban láttam feltűnni riválisomat Hegymegi
Istvánt, de most hiába kerestem a rajtvonalnál. Később kiderült, hogy átnevezett az elit futamba, így elmaradt a döntő
összecsapásunk. A Yeti kupán Pesten megvert 20mp-el, majd Pécsen nehezebb hegyi terepen nekem jött ki a lépés. Az elit
futamban mértük a köridejét, kb 15 mp-el ment lassabb köröket mint én....
Hegymegi helyett viszont kaptam két jóval 40 év alatti versenyzőt a Vitalitás SE-ből a megszokott master versenyzőkön kívül.
Az egyik az általam is még az mtb-ből ismert Szász Viktor. Tudtam, hogy Viktor ebben a szezonban nagyon jó formában van,
Szlovákiában egy futamban indultunk és sokkal gyorsabb volt, bár akkor az a verseny nekem nem ment.
Ilyen esélyekkel vágtam neki a 40perc+1 körnek. A Duna partra 3.-ént értem le, előttem csak a 2 U-19-es klasszis:
Fenyvesi Peti és Panyi János tekertek. Aztán gyorsan megjelent Viktor is nagy tempóval. Egy darabig próbáltam menni vele,
de a hosszú egyenesben sikerült leszakítania, sőt látómezőn kívülre került, így a továbbiakban nehéz dolgom volt egyedül
tempót mennem. Próbáltam felpörgetni magam a fogós terepen, ami sikerült és folyamatosan a köszöbérték körül pörgettem.
Szépen vettem az akadályokat, a felfutás is jól ment és a kanyrokban sem csúsztam ki. Már csak abban reménykedhettem, hogy
ellenfelem valahol hibázik és akkor utolérem. A halvány remény hamarosan megjelent előttem, mikor valakit alaposan
megközelítettem, de sajnos nem Viktor volt, hanem Panyi János. Láthatóan eléggé megfogta a sáros terep, hamarosan beelőztem. Próbált velem feljönni az élen haladókhoz, de aztán végleg lemaradt. Közben lekőröztem Kolb Tamást majd pár kőrrel később Verebéllyi Zsoltot is. De Viktor nagyon jól mehetett, mert nem tűnt fel. Csengetés után még rátettem egy lapáttal, ami csak arra volt elég, hogy a célegyenesben ismét adtam egy kört Tamásnak, pedig hősiesen kűzdött ellenem, viszont Viktor előttem ért be kb egy perccel. A célegyenesben a pulzusom már 178 körül járt, nagyon elfáradtam, amit a következő napokban is éreztem.
Az még most is kérdés számomra, hogy ha tavaly ugyanitt 40 évtől indult a master kategoria, akkor most miért húzták meg a
limitet a szervezők 35 évben, amivel elvették tőlem a bajnoki címet és mezt.
Másrészt viszont tavaly ugyancsak együtt indultam az elit kategoriában induló Viktorral, és előtte értem célba. Az meg az Ő
érdeme, hogy ennyit tudott fejlődni tavaly óta, míg én "csak" a tavalyi formámat ismételtem.
Úgy látom a hazai cyclokrossz szakágban hatalmas fejetlenség uralkodik. Nincs egy irányító ember, aki megszervezne egy
egységes nevezési rendszer alapján működő versenysorozatot . Ha az mtb XCO-ban ez működik, akkor CX-ben miért nem ? Pedig
vannak olyan szakértők, mint Zerge, vagy Szórádi akik ezt felvállalhatnák, persze ha erre felkérné őket valaki.
Nekem ez a szezonom lezárult, a nyári mtb versenyek nálam a munkám miatt elég bizonytalanok, de azért szeretnék néhány
versenyen részt venni.
Köszönöm csapatom az Ózdi KE támogatását és mindenkinek jó alapozást és eredményes versenyszezont kívánok!
ÜdV: Terbe Dezső
|